Sáringer-Kenyeres Tamás János

érdekesnek ítélhető cikkek

képek a képviselőségtől 2010 vissza a főoldalra Levelezési lehetőség

2010 Területi listán szerez mandátumot

Sáringer-Kenyeres Tamás

Keszthely - Zala megyében területi listáról mandátumot szerezett a FIDESZ-KDNP három jelöltje: Kövér László, Gyutai Csaba, és Sáringer-Kenyeres Tamás, a Jobbik jelöltje: Zakó László és Baracskai József az MSZP országgyűlési képviselőjelöltje. A keszthelyi Sáringer-Kenyeres Tamás a KDNP jelöltjeként jut be az Országgyűlésbe a FIDESZ-KDNP területi listájáról. Sáringer - Kenyeres Tamás elmondta: a térség képviselete mellett – munkájából adódóan - különösen fontosnak tartja a mezőgazdaság, az oktatás – ezen belül a felnőttképzés – területét.
Keszthelyi Televízió – Keszey Ágnes

Cseh Tamás emlékest

"Velünk maradt dalok" címmel Cseh Tamás emlékestet rendeznek

Keszthelyen 2011. szeptember 17-én,

szombat este 18 órakor a Balaton Színházban,

ahol Sáringer Marcell előadásában hallhat a közönség Cseh Tamás-dalokat, melyre sok szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt a szervezők.

Plakát

 

saringer.hu

 
 
 

Kukoricahiány?

2011-08-28

Az idei év augusztus végére elfogyott a kukorica készlet a hazai piacokon. Ennek eredménye ként sajátosan alakult a gabonák ára. A megszokott kenyérgabonánál mindíg alacsonyabb árú kukorica jelentősen megelőzi a kalászosokat melyek akár tiz- tizenkétezer forinttal is drágább. Az állattenyésztés számára nem jelenthet problémát a körül belül egy hónapos hiány, ami még a tengeri betakarításáig hátra van, hiszen a kukoricát lehet pótolni a kalászosokkal.
Nem megalapozatlan az a feltételezés sem, hogy a nagy takarmányfelhasználóknak raktáraiban van a hiányzónak látszó árú jelentős része.

Felvetődik a kérdés, hogy szükséges lenne-e az állam beavatkozása tartalékok képzésével a maihoz hasonló helyzetekre. Egyszerű igen nem válasszal nem adható helyes felelet a kérdésre. Ennek elsődlegesen az az oka, hogy jelentős kiadással csak időlegesen szinte egy- két hétre lehet befolyásolni az árakat, aminek alkalmilag nincs valóságos eredménye a magyar takarmány előállítók piacán. Hosszútávon elképzelhető annak az elgondolásnak a kivitelezése, hogy az állam lépjen fel befolyással a stratégiai mezőgazdasági termékek piacán. Ehhez ki kell alakítani a modern és folyamatában hosszú távon működő piaci szerplők renszerét. A rendszer lényege, hogy szükség esetén legyen meg az államnak az a partneri köre, akik természetesen állami részfinanszírozás mellett ellátják az aktuális időben a beavatkozási feladatot.

saringer.hu

GMO-szennyezés: hektáronként 360 ezer forint kártérítés jár

2011-09-02 MTI

Csütörtökön hatályba lépett az a kormányhatározat, amelynek alapján a genetikailag módosított szervezetekkel (GMO) szennyezett vetőmagok miatt károsult magyar gazdák hektáronként 360 ezer forint kártérítést kapnak az államtól; a kabinet összesen 4 milliárd forintot különített el a kárrendezésre – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) csütörtökön az MTI-vel (mno, MTI).

saringer.hu

SZEMÉLYRE SZÓLÓ ALAPTÖRVÉNYE LEHET BÁRKINEK

Személyre szóló alaptörvénye lehet bárkinek, aki igényli azt a lakóhelye szerinti polgármesteri hivatalban, körjegyzőségen vagy a kormányablakoknál.

Magyarország Alaptörvényét Kövér László, az Országgyűlés elnöke személyes aláírásával Magyar Közlöny különkiadásaként lehet igényelni teljesen díjmentesen.

A kormány arra kéri az önkormányzatokat, hogy szeptembertől lehetőség szerint a polgármesteri hivatalban, az ügyfélszolgálatukon állítsanak fel egy asztalt, az alaptörvény asztalát, ahol az állampolgárok egy adatlap kitöltésével személyre szólóan kérhetik az új alkotmány névre szóló kézbesítését. A kormány ily módon is szeretné lehetővé tenni, hogy Magyarország új alaptörvénye bárki számára megismerhető, elérhető legyen, és egyúttal - a közelgő hatályba lépés alkalmából - személyre szóló emléktárgy is lehessen.

Az Országgyűlés a rendszerváltás után húsz évvel, idén április 18-án fogadta el Magyarország új Alaptörvényét, melyet Schmitt Pál köztársasági elnök április 25-én, húsvéthétfőn írt alá ünnepélyes keretek között. Az eddigi szovjet mintára készült, átmeneti alkotmányt felváltó új Alaptörvény négy hónap múlva, 2012. január 1-jén lép hatályba.

saringer.hu

A GMO-támadás is agresszió

2011. augusztus 13.

Raisz Anikó: Ami a támadás módját illeti, évtizedek óta sokan szeretnék ide sorolni a gazdasági erőfölénnyel való visszaélést is. Konszenzus azonban csak a fegyveres támadási mód elfogadásáról született még 1969-ben. Ma már azonban árnyaltabb a kép: kevesen tagadják, hogy hackertámadás vagy például energiahordozók visszatartása okozhat ugyanolyan vagy súlyosabb károkat egy államnak, mint egy fegyveres támadás. Ugyanígy valamely állam vízkészletén keresztül – esetleg a külföldről érkező folyó súlyosan mérgező és szándékos szennyezésével – rövid és hosszú távon is katasztrofális, egyes háborúkat messze meghaladó pusztítás érhető el.

Itt érkezünk el ahhoz a magyarországi eseménysorozathoz, amely e gondolatok kiváltója volt. E sorok írásakor még folyik a vizsgálat, hogyan is kerülhetett Magyarországra – amely tiltja genetikailag módosított (GMO) növények termesztését – hatalmas mennyiségű GMO-val szennyezett vetőmag. Az elsődleges adatok értelmében külföldi beszállító cégeken keresztül kerültek be, titokban, s ami a fő, a szándékosságot sem lehet kizárni. Valószínűleg később sem, legfeljebb nem lesz bizonyítható… És itt eljutottunk a kérdésig: nem kellene-e elgondolkozni azon, hogy a GMO-val szennyezett vetőmagnak egy ország területére juttatása – annak kifejezett akarata ellenére – és így területének esetleg végleges, de mindenféleképpen agresszív szennyezése a nemzetközi jogi agresszió egyik formájának minősüljön? Hiszen e lépéssel az érintett cégek nagyvonalúan semmibe vették Magyarország szuverenitását, és kacagva olvashatják az új magyar alkotmány GMO-mentességre vonatkozó sorait. Ezt nevezhetjük a keserű realitásnak is. Én inkább ragaszkodnék az agresszió kifejezéshez.
(Magyar Hírlap, 2011. augusztus 13.)

saringer.hu

Bizottság vizsgálja a cukorgyárak privatizációját

A magyar cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak belföldi következményeit feltáró eseti vizsgálóbizottság augusztus elején kezdi meg érdemi munkáját.

Létrehozva: 2011. július 26.
Erről a testület keddi ülésén döntöttek a honatyák. Az országgyűlési képviselők az ülésen megvitatták, hogy milyen munkamódszer szerint folytassák a vizsgálatot. Úgy határoztak, hogy a szükséges iratanyag bekérésével párhuzamosan megkezdik az ügyben a meghallgatásokat is. Így augusztus 8-án a Cukorrépa-termesztők Országos Szövetségének (CTOSZ) volt főtitkárát, Kelemen Istvánt kívánják meghallgatni, valamint a Cukoripari Kutatóintézet vezetőjével is várhatóan találkoznak.

Font Sándor, (Fidesz) a bizottság társelnöke a testületnek javasolta, hogy olyan vizsgálati metódus alapján kezdje meg munkáját az eseti bizottság, amely elsősorban a magyarországi cukorgyárak privatizációjának körülményeire, illetve az uniós csatlakozást követően a közösségi cukorreform során a magyar kvótacsökkentés mikéntjére keresi a választ.

(MTI-fidesz.hu)

saringer.hu

Megalakult a cukorgyárak privatizációját vizsgáló parlamenti bizottság
MTI
2011. július 14.

Megtartotta alakuló ülését a cukorgyárak privatizációját vizsgáló bizottság, a 16 tagú testület a jövőben hetente ülésezik, és 180 napon belül jelentést készít - közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium.

Az Országgyűlés júniusban 302 igen szavazattal 46 ellenében fogadta el Font Sándor, Ivanics Ferenc és Sebestyén László fideszes országgyűlési képviselő javaslatát a bizottság felállításáról.

A minisztérium közleményében leírja, hogy Magyarországon a rendszerváltozás idején még 12 cukorgyár működött. A privatizáció során az üzemek külföldi tulajdonba kerültek, majd az EU 2006-os reformjával visszaszorította a cukorgyárak termelését. Mára mindössze egy, külföldi tulajdonban lévő cég működik Kaposváron, ahol csupán a hazai cukorszükséglet harmadát állítják elő. A szocialista kormányok idején az uniós csatlakozáskor kiharcolt - 402 ezer tonnás - magyar cukorkvóta 75 százalékát visszaadtuk Brüsszelnek. Az évi cukorfogyasztás 300 ezer tonna körüli, így a hazai gazdaság importra szorul.

saringer.hu

CZERVÁN: JÓ MINŐSÉGŰ AZ IDEI GABONA

2011-07-19

Az idei gabona minősége jó, az aratásnak kedvezett az időjárás, ugyanakkor az árak az utóbbi hetekben csökkenő tendenciát mutattak - közölte Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium agrárügyekért felelős államtitkára.

Az államtitkár azt követően beszélt újságíróknak az aratási helyzetről, miután ülésezett az Országos Aratási Koordinációs Bizottság a szaktárcánál. Az államtitkár elmondta: az idei betakarítás gyakorlatilag már túl van a félidőn. Őszi búzából az aratás befejezésével várhatóan mintegy 4 millió tonna körüli termés kerül a magtárakba. Jelenleg az őszi búza betakarításának 76 százalékával végeztek a gazdálkodók. Ezt a munkát valamivel több mint 952 ezer hektáron kell elvégezniük a gazdáknak.

saringer.hu

TÁJÉKOZTATÓ A GMO-VAL SZENNYEZETT VETŐMAGOT VÁSÁRLÓ TERMELŐKNEK AZ MGSZH HATÓSÁGI INTÉZKEDÉSEIRŐL
2011-07-20

Nemzetstratégiai érdek Magyarország GMO (genetikailag módosított szervezetek) mentességének fenntartása. Ez az egyik alapja a hosszú távon fenntartható növénytermesztésnek és exportpiacaink megtartásának, éppen ezért 2011. április 27-én a vidékfejlesztési miniszter a vetőmagoknál fokozott GMO ellenőrzést rendelt el.
Egyes, Magyarországon vetőmagot forgalmazó cégek, termékeiket gyakran olyan országokban állítják elő, ahol engedélyezett bizonyos GMO-k köztermesztése, így előfordulhat, hogy a hazánkba beérkezett vetőmagok kismértékben GMO-szennyeződést tartalmaznak.
Azokon a területeken, ahol GMO szennyezett vetőmagokat vetettek, az MgSzH a jogszabályoknak megfelelően minden esetben a növények megsemmisítését rendeli el, mert a GMO-s vetőmagokból kikelő állomány további GMO szennyeződések forrásai lehetnek.

Az MgSzH 2011. július 4-i vizsgálati eredménye GMO szennyeződést talált a DKC 5311 fajta kukoricahibrid H-8-001/0717 fémzárszámú vetőmagtételben. Az eredményt 2011. július 12-én az MgSzH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság Élelmiszer Mikrobiológiai Nemzeti Referencia laboratóriumának vizsgálati jegyzőkönyve megerősítette.
A szennyezett vetőmagot a gazdák 2.500 ha nettó területen már elvetették, a kukorica virágzás utáni állapotban van, ezért a táblák mellett 400 méteres izolációs távolságban található kukorica állományt is ki kell tárcsázni.
A szennyezett vetőmagból kikelt növényt, valamint a körülötte lévő pufferzóna állományát a földhasználónak kell megsemmisítenie úgy, hogy a szennyezés ne terjedhessen tovább.
A 400 méteres pufferzóna meghatározása a géntechnológiával módosított, a hagyományos, valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett növények egymás mellett folytatott termesztéséről szóló 86/2006. (XII.23.) FVM rendelet 2. számú melléklete alapján történik.
A pufferzónákkal együtt az érintett terület nagysága elérheti az 5.000 hektárt.

A MgSzH kéri az érintett termelőket, hogy a hatósági határozat átvétele után vegyék fel a kapcsolatot a megyei Kormányhivatal Növény és Talajvédelmi Igazgatóságával. Ezután a növényvédelmi felügyelő a falugazdásszal együtt helyszíni felmérést tart. Jegyzőkönyvet vesz fel a termésbecslésről, puffer távolságon belül lévő kukorica terület beméréséről. A termelő köteles értesíteni a Növény és Talajvédelmi Igazgatóságot a kitárcsázás időpontjáról. Az igazgatóság jegyzőkönyvben rögzíti a megsemmisítés tényét.
Virágzás után lévő növényállományt silózógéppel kell megsemmisíteni.
A magyar közvélemény 85 százaléka elutasítja a GMO-t, éppen ezért a kormány július 13-án döntött arról, hogy a lehető legerélyesebben fellép a genetikailag módosított szervezetekkel (GMO) szennyezett vetőmagokat forgalmazó cégek ellen. Kezdeményezte a Büntető Törvénykönyv módosítását a szigorú büntethetőség érdekében. A VM rekord gyorsasággal módosította a vetőmagokról szóló rendeletét, hogy a növénytermesztési hatóság még hatékonyabban léphessen fel a GMO-val szennyezett területek mentesítése érdekében.
A Vidékfejlesztési Minisztérium határozott célja, hogy a vetőmag-előállítókkal, vetőmag-forgalmazókkal és a termelőkkel együttműködve a lehető legkisebb veszteségekkel oldja meg ezt a kritikus helyzetet. A Vidékfejlesztési Minisztérium vizsgálja, hogyan érvényesíthető a lehető leggyorsabban az okozott kárért a felelősség.

saringer.hu


NÉGYMILLIÁRD FORINT JUT BAROMFI ÁLLATJÓLÉTI TÁMOGATÁSOKRA

2011-07-19

Négymilliárd forintnyi nemzeti forráshoz jutnak a baromfitenyésztők. A rendeletmódosítás értelmében a baromfi állatjóléti támogatási kérelmek negyedévente nyújthatóak be.

Korábban a támogatható baromfiféléket a Belföldi Termékosztályozási Rendszer (BTO) számaival látták el a támogatási kérelmen. A rendelet módosítására azért volt szükség, mert a BTO megszűnésével a rendszer számai már nem alkalmazhatóak, ezért a számmal ellátott támogatható baromfifélék meghatározását, a szárnyasokra vonatkozó pontos magyarázat váltja fel. A jogszabály pontosítja a támogatás alapjául szolgáló állatlétszám meghatározást is. Fontos, hogy a támogatott szárnyasok köre nem változik.

Az Európai Bizottság által jóváhagyott, és 2013. december 31-ig fenntartható állatjóléti támogatás elősegíti a baromfiágazat stabilizálását, és hozzájárul a vidéki munkahelyek megőrzéséhez. Az EU által jóváhagyott nemzeti segítségből azok a tenyésztők részesülhetnek, akik teljesítik az előírtakon túlmutató állatjóléti kötelezettségeket. A támogatási kérelmet 2011. augusztus 31-ig kell benyújtani.

Az intézkedéssel nő a baromfiágazat versenyképessége, a fogyasztók biztonságosabb hústermékeket vásárolhatnak, a tenyésztők pedig kiszámíthatóbb jövedelemhez jutnak. A baromfiágazatban igénybe vehető állatjóléti támogatások feltételeiről szóló rendelet július 17-től-től hatályos.

saringer.hu

Földtörvény módosítás

2011 június 29.

A földtörvény körül alakult ki a mezőgazdasági bizottságban értelmezésbeli vita. A kormányoldal azt a tézist kívánta egyértelművé és világossá tenni a törvénytervezet módosításában, hogy a családi gazdálkodókat kívánja előnybe részesíteni az NFA által bérletbe kiadott termőterületek vonatkozásában.

Az előterjesztett módosítás jogi értelmezése után ez nem volt kellően egyértelmű, ezért a Fidesz illetve a KDNP is adott be módosító javaslatot. A további egyeztetések során kiderült, hogy az sem felel meg az elvárásoknak, így visszavonásra került mindkét fél részéről.

Az előterjesztők és a módosítást indítványozók meggyeztek, hogy a jelenlegi szövegezés nem jó, további egyeztetés után, várhatóan újabb módosító lesz leadva.

saringer.hu

Elfogadta a Ház az új egyházügyi törvényt

Elfogadta a Ház keddre virradó éjszaka az új egyházügyi törvényt, amellyel tizennégy egyházat és vallásfelekezetet ismert el az Országgyűlés. A többi vallási közösség egyházzá nyilvánításáról a parlament kétharmados többséggel dönthet majd.

Létrehozva: 2011. július 12.,
A KDNP-s politikusok jegyezte, ám a szavazás előtt néhány órával az alkotmányügyi bizottság által alapvetően átírt, a lelkiismeret és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek, vallási közösségek jogállásáról szóló javaslatot 254 igen szavazattal, 43 nem ellenében fogadták el a képviselők. A jelenlévő ellenzéki politikusok nemmel voksoltak.

A jogszabály értelmében az Országgyűlés a következő egyházakat ismeri el: Magyarországi Katolikus Egyház, Magyarországi Református Egyház, Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, Budai Szerb Ortodox Egyházmegye, Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus - Magyarországi Ortodox Exarchátus, Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház, Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye, Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje, Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete, Magyarországi Baptista Egyház, Hit Gyülekezete.

A KDNP eredeti javaslata még három kategóriát rögzített: a bevett, illetve elismert felekezeteket, a jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházakat, amelyekkel a kormány megállapodást köt, illetve további olyan egyházakat, amelyek országos lefedettségűek, illetve világvallásokhoz kötődnek, és jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek.
Az utóbbi két kategóriát azonban végül nem vezették be, s a törvényben csak az említett 14 egyházat rögzítették. A jogszabályban nem nevesített és nem kategorizált vallási közösségek egyházi nyilvántartásba vételéről az eredetileg tervezett Fővárosi Bíróság helyett a parlament dönthet majd, kétharmados többséggel. A kérelmet az egyházakkal való kapcsolattartásért felelős miniszternek kell benyújtani, aki azt az Országgyűlés elé terjeszti.

A nyilvántartásba vételi kérelem akkor nyújtható be, ha az egyesület elsődlegesen vallási tevékenységet végez; ha tanításának lényegét tartalmazó hitvallással és rítussal rendelkezik; ha legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként működik Magyarországon; ha az alapszabályát, létesítő okiratát, belső törvényét, szervezeti és működési szabályzatát vagy azoknak megfelelő más szabályzatot elfogadta; ha a szervezet az ügyintéző és képviseleti szerveit megválasztotta; valamint ha tagjai nyilatkoznak arról, hogy az általuk létrehozott szervezet tevékenysége nem ellentétes az alaptörvénnyel, jogszabályba nem ütközik, valamint nem sérti más jogait és szabadságát. A legalább ezer tag meglétére vonatkozó kritériumot az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti módosító javaslata törölte. A kormány a törvény alapján egyháznak nem minősülő, közfeladatot ellátó szervezetekkel legkésőbb december 31-ig megállapodást köthet.

A törvény szerint az egyházakkal való kapcsolattartásért felelős tárcavezetőnek a Ház elé kell terjesztenie annak az egyháznak a megszüntetésére vagy törlésére vonatkozó javaslatot, amely felhagy a tevékenységével, és vagyonáról nem rendelkezik. Jogutód nélkül akkor szűnik meg egy egyház, ha feloszlását legfőbb szerve kimondta. Az a korábban javasolt passzus azonban, hogy a bíróság - majd a módosítások nyomán a parlament, illetve miniszter - törölheti a nyilvántartásból azt az egyházat, amelynek tevékenysége az alaptörvénnyel ellentétes, jogszabályba ütközik, illetve amelynek tényleges tevékenysége alapján a nyilvántartásba vétel nem történhetett volna meg, nem szerepel a jogszabály végső változatában. Ellenzéki képviselők a záróvitában azt kifogásolták, hogy így nincs törvényes mód az esetlegesen közösségellenes egyházak megszüntetésére, feltéve, hogy egyszer már elismerték őket. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője szerint azonban ez a vallási közösségek működésének garanciája.

A jogszabály keretet biztosít ahhoz, hogy "az állam a közösségi célok érdekében együttműködjön az egyházzal". Garantálja továbbá, hogy az egyházak az állam által fenntartott nevelési és oktatási intézményekben - a tanulók és a szülők igényei szerint - hitoktatást tarthatnak, továbbá a felsőoktatási intézményekben hitéleti tevékenységet folytathatnak. A hitoktatás költségeit - külön törvény, illetve az egyházakkal kötött megállapodások alapján - az állam biztosítja, míg a közoktatási intézmény köteles a dologi feltételeket és más, kötelező iskolai foglalkozásokkal nem ütköző időpontot, az egyház pedig hitoktató, illetve hittanárt biztosítani.

Az egyházak a kormánnyal kötött megállapodás alapján külön jogszabályban meghatározott rendben végzett tábori lelkészi, valamint börtön-és kórházlelkészi szolgálatot vagy más speciális szolgálatot is végezhetnek. A törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.

Lázár: Nem tűrjük tovább a parlamentben egy éve folyó zsidózást és cigányozást

A jobbikos Novák Előd felszólalása okozott hosszas vitát az egyházügyi törvényjavaslat záróvitájában keddre virradó éjszaka az Országgyűlésben. Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője az ellenzéki politikus szavaira reagálva közölte, pártja nem tudja tovább tiszta lelkiismerettel tűrni "azt a zsidózást és cigányozást", amit a Jobbik egy éve folytat a parlamentben. A nagyobbik kormánypárt képviselőcsoportjának vezetője először bocsánatkérésre szólította a jobbikos Novák Elődöt a parlament plenáris ülésén, amiért az egyházügyi törvényjavaslat záróvitájában úgy fogalmazott, Fónagy János nemzeti fejlesztési államtitkártól "mit is várhatnánk mást", mint a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség bevett egyházként történő elismerésének javaslását. Novák Előd ezt követő felszólalásában nem kért bocsánatot az államtitkártól, Fónagy János pedig közölte, nem is várja ezt el a jobbikos politikustól, hiszen szerinte ő nem mondott mást, mint amit "szellemi példaképei" is mondtak. Az államtitkár Novák Előd felszólalására reagálva megjegyezte: a Dohány utcai zsinagógában azért találhat olyan kevés embert, mert az országból hatszázezer ember hiányzik, hiszen Novák Előd "szellemi példaképei oda ezt a helyzetet teremtették". Fónagy János arra kérte a jobbikos képviselőt, ne hányja a zsidó közösség szemére, hogy kevesen vannak. "Hogy nem szégyelli, az rendben van, de azért számon ne kérje tőlünk" - fűzte hozzá.

Lázár János ismételt felszólalásában azt mondta, a kormánytöbbség megteremti annak törvényes feltételeit, hogy "egyszer és mindenkorra" véget vessen a jobbikos képviselők zsidózásának és cigányozásának.

(MTI-fidesz.hu)


Agrárium

2011 június 25.

Sok és jelentős feladatokról dönt az Országgyűlés az elkövetkező hónapokban a mezőgazdasággal kapcsolatban, nyilatkozta Sáringer-Kenyeres Tamás a Kereszténydemokrata Néppárt zalai országgyűlési képviselője.

"Az egyes földügyi tárgyú törvények módosításáról", pénteken döntött a mezőgazdasági bizottság, ajánlva elfogadásra a parlamentnek. Várhatóan számos módosító indítvány érkezik a mindenkit érintő fontos törvénymódosítás tervezet kapcsán. A felterjesztett törvény számos vonatkozásban a jövő feladatait annak jogi hátterét meghatározó módosításokat tartalmaz.

"A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek csődeljárásának és felszámolásának különleges szabályairól szóló törvényjavaslat" és "A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat" tárgyalása is folyamatban van.

saringer.hu

A mezőgazdaság helyzete 2011

2011 június 11.

Megkérdeztük Sáringer Kenyeres Tamás országgyűlési képviselőt (KDNP) hogyan látja a kalászosok helyzetét Magyarországon.

Véleményem szerint az eddigi reprezentatív táblaszintű bejárások után, átlagosnak, vagy annál egy kicsit gyengébb lesz a termésátlag idén. A termőterület az árvizek hatására csökkent, illetve megsemmisült 50 ezer hektár körüli vetés. Figyelembe véve a várható a kalászosok szempontjából még nagyon jelentős idő és időjárás tényezőket a betakarításig 3,5 millió tonna termés várható búzából ami egy kicsit kevesebb a 2010 évi mennyiségnél.

Reméljük további nehézségek már nem merülnek fel a betakarításig, illetve további csapadékok érkeznek a termőterületeinkre. Jelenleg a kukoricában tapasztalhatóak a csapadékhiány tünetei, de más növényeknek is szüksége van a lassan lehulló nagyobb mennyiségű esőre.


Felülvizsgálják a cukorgyárak privatizációját
2011. június 07.

A Ma reggel vendége Sáringer Kenyeres Tamás országgyűlési képviselő, KDNP itt>>>


Nemzeti Összetartozás Napja Balatongyörökön

2011. június 4.

A Trianon emlékműnél tartotta megemlékezését a település a szokások szerint idén is. Az időjárás kegyes volt az ünneplőkhöz, a szinvonalas műsort nem szakította meg az előrejelzett vihar sem.

Sáringer-Kenyeres Tamás a Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselőjét kérték fel az ünnep első szónokának, aki az alábbi beszédet mondta:

Trianon régi fájdalom dédapáink, nagyapáink szüleink és a mi szívünkben. Ezt a fájdalmat nehéz orvosolni, helyre hozni csaknem lehetetlen.
Ennek ellenére itt most arról szeretnék beszélni, mik azok a tényezők amik örömet, gyógyírt jelentenek a régi sebekre.
Tekintsünk vissza, de csak címszavakban, hiszen a részletes elemzés a történészek dolga.
Az első világháború illetve annak következményeként Trianon után, hazánk fizikailag megkínozva, megcsonkítva, lelkileg és morálisan mélyponton, gazdaságilag tönkretéve várta az elkövetkező éveket.
A traumát tetézte még a kommunisták hatalmi ármánykodása.
Ezen állapotban jött egy állami vezető és miniszterei, akik nem szentek, nem zsenik voltak, csak és egyszerűen igazi HAZAFIAK, akik azt gondolták, hogy azért kerültek vezetői pozícióba, hogy esküjüknek és kötelességüknek megfelelően a nemzet érdekébe cselekedjenek.
Vezetésükkel a gazdasági fejlődés jelei mutatkoztak, illetve a magyarok sérülten de morálisan kiheverve az eseményeket építették újjá a megmaradt országot.
Öregjeink elmondása szerint életük egyik nehéz, de szép periódusa volt, nem csak azért mert fiatalok voltak, hanem azért is mert úgy gondolták a dolgok a helyükre kerültek, vagy jó esély van az ország felvirágoztatására.
Aztán jött a még nagyobb baj a vesztes második világháború és a kommunizmus világhatalmi törekvései, Magyarország megszállása.
A nemzet újra ujjá építette az országot, lelkesedésből, lendületből, de utána nem az következett ami korábban. Nyakunkra ült az internacionalista kommunizmus, átrendezte az országot, kit lelkileg kit fizikálisan megnyomorított.
A Nemzet rázott egyet magán 1956-ban, de a nagyhatalmak újra eltapostak bennünket. Igen a nagyhatalmak, ki jött tankkal, ki csak ígéretekkel azokat nem betartva buktatta el a forradalmat.
Kádár és tettestársai eladósította az országot, iparosítással tönkretette a mezőgazdasági profilú országot, kivégzésekkel és terrorral morális nullává tette a nemzetet.
Majd bekövetkezett a rendszerváltás 1989-1990, a remény időszaka.
Azt hiszem, nem kell senkinek aki itt jelen van túlságosan részletezni az eseményeket, éppen kezdtük rendezni adósságainkat, hinni a szebb jövőben amikor megérkezett Medgyessy és Gyurcsány a liberális internacionalizmust éltető össze vissza ígérgető a nemzetet újra eladósító kormánya.
Tetézve mindent egy nemzetárulásra késztető december 5-ei szavazással, öszödi hazugságbeszéddel, a nemzeti vagyont bizonytalan kezekbe juttató, morálisan mindenkit lesüllyesztő kormányzással.
Mégis mi mondatja velem, hogy már ekkor látszottak pozitív jelek a Nemzet sorsában. Ez az Európai Unióhoz való csatlakozás több féle módon megítélt eseménye volt.
Mi volt ami egyértelműen jó volt?
Az, hogy megszűntek a csatlakozó országok közötti határok, a Kárpát medence határkapui kinyíltak, szabadon, megalázó procedúráktól mentesen járhatunk Nemzettestvéreinkhez és ők hozzánk az anyaországhoz.
Majd Gyurcsányék dicstelen távozása után az új Orbán kormány első intézkedései között volt az állampolgárság megadása annak lehetősége minden magát magyarnak valló embernek.
Tehát Állampolgárságában a nemzet egyesülhet, úgy, hogy szavazhatnak az anyaország sorsáról, beleszólhatnak a Haza ügyeibe. A ciklus végére 4-500 ezer új Magyar állampolgár jelentkezhet, most 90 ezernél tartunk.
Új alkotmánya, alaptörvénye van az országnak amelyben felelősséget vállalunk minden magát magyarnak vallóért.
Az erkölcsi rendet helyreállítjuk, a hit megvallásával és az erkölcstelen hazafiatlan magyarokat számon kérjük.
Egyben nagyon-nagyon nehezen, de beindítjuk a gazdaságot, elszántak vagyunk hibázni is fogunk még sokat, de a jó szándék a Nemzet boldogulása a cél. Ne higgyenek senkinek csak a tapasztalatnak.
Kérem Önöket örüljünk annak a jónak amit eddig elértünk
1. Nemzetegyesítő politikánknak,
2. Új Alkotmányunknak
3. A sikeres Magyarországnak,

Isten Áldd Meg a Magyart!

 

Hősök napja Egregyen

Hévíz, 2011.05.29. 18:35

Vasárnap a szokásos esti szentmisét követően az egregyi templom szomszédságában levő katonai temetőben, megemlékezést tartott az önkormányzat. Jelen voltak Sáringer-Kenyeres Tamás a KDNP országgyűlési képviselője, Fisli istván a hévizi önkormányzat képviselőtestületének tagja és Bedi Imre hévizi káplán.

Az ünnepi szónok Tar Ferenc történész volt. A történelmi tényeken túl, kiemelte az ünnep alapítását és multját, megemlékezve nem csak a két világháborúban elesettekről, fogságban elhunytakról, hanem a "harmadik háború" 1956 áldozatairól is.

A megemlékezés során a káplán úr vezetésével az egybegyűltek imátkoztak a hősökért, majd a város nevében koszorót helyeztek el az emlékművön. Számos jelenlevő gyertyát is gyújtott tisztelegve a hon védői elött

Forrás: www.saringer.hu

Pálffy István látogatása Sármelléken

Sármellék, 2011.05.27. 18:30

A Kereszténydemokrata Néppárt országgyűlési képviselője életének fontos adatait eseményeit mesélte el, érdekes szinte mesélő stílusban. Kitért származására, zalai (Hollád jelenleg somogyi), családja keszthelyi kötődésére is. Neveltetésében nagymamája jelentős szerepet töltött be, elsősorban a vallás megismerésében segítette a kor pártkomisszároktól fenyegetett időszakában.

Elmesélte hogyan lett a média szereplőjévé és hogyan fejezte ki 2006-ban aggódását Hazájáért. A felvételt közösen meghalgattuk.

Megvallotta hitének alapvető elemeit és családja kapcsán kifejezte, hogy a mai világban a tradíciók, a vallási ünnepek megtartása adja a mindennapi élet kereteit és értelmét.

Kérdésekre is válaszolt, például azt fejtegette, hogy az egyháznak is politizálni kell, igaz nem valamelyik pártot támogatva, hanem abba az irányba befolyásolva a hívőket amit az életük, családjuk és nemzetük boldogulása szempontjából a legjobbnak tartanak.

Forrás: www.saringer.hu


Lakáshitelesek válságban: megoldások rövid és hosszútávon
(KDNP vezérszónok)

2011. április 27

SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint kereszténydemokrata néppárti képviselőnek, nekem hálás feladat ezekről a dolgokról beszélni, hiszen a parlament szinte teljes egyetértésével arról tárgyalunk, hogy hogyan tudjuk embertársainkat megsegíteni, azokat, akik önmaguktól függetlenül olyan helyzetbe kerültek, amit nem képesek megoldani, csak segítséggel. Ugyanakkor mégsem jelenthet örömet ez a mai nap, hiszen bajba jutott emberekről van szó, olyan emberekről, akik nem képesek olyan életminőségben élni, amilyenben élhetnének, és ez a probléma feltehetően elkerülhető lett volna, ha idejében figyelmeztetik őket arra, hogy az általuk devizában felvett hitel milyen kockázatokkal jár.

Semmiképpen nem tekinthetünk el attól, hogy némi visszatekintést megejtsen az ember. Szocialista képviselőtársaim ezt nehezményezik. Én a 10 vagy 12 hónap kormányzását semmiképpen nem hasonlítanám össze 8 év lehetőségeivel. Azokban az időkben, az Orbán-kormányt követően 2002 után elengedték a devizahiteleket Magyarországon, egy viszonylagos gazdasági stabilitást sugalltak mind a médiák, mind pedig a kormány. A bankok felhasználták a stabilitást arra, hogy marketingjükkel rábeszéljék a hiteligénylőket arra, hogy ezzel a hitelformával éljenek. Mivel a deviza stabil, kiszámítható, garantált, kicsi a kockázata - ilyen szavakat használtak.

Kik vették fel ezeket a hiteleket? Azt lehet nyugodtan mondani, hogy a társadalom legszélesebb rétege. Ezek között előfordultak olyanok is, akik jelenleg is tudják fizetni a kamatokat és a hiteltörlesztést is, olyanok, akik ki tudták pontosan számolni, ez milyen következménnyel jár, urambocsá, még a kockázatra is gondoltak. Természetesen volt egy nagyon széles réteg, amelyik hallgatott a különböző bankok eladóembereire, akik az érvek alapján rábeszélték őket, hogy így lehetőségük van lakást vásárolni, vagy pedig új lakást építeni.

Ebben az időszakban a Bajnai-kormány, hozzá kell tennem, már érezte, hogy valami probléma következett be az előző kormány időszakában, a Gyurcsány-korszakban, és érezte, hogy a devizában eladósodott embereken valamilyen úton-módon segíteni szükséges. Az egyik ilyen - csak példaként emelem ki - intézkedésük volt, hogy bevezették a törlesztőrészlet-plafont. Tehát nyugodtan azt lehet mondani, hogy már a Bajnai-kormány alatt észlelték a problémát, egy-két intézkedést tettek, de ezek az intézkedések, nyugodtan mondhatjuk, inkább csak látszatjellegűek voltak, nem adtak konkrét megoldást a problémára.

A lakáskölcsönöknél felmerült egy ilyen kérdés is a Bajnai-kormány idejében, hogy a kormány garanciát vállal, kezességet vállal két évre - ezzel tulajdonképpen csak a problémák elodázását segítették elő. Bajnai is egyértelműen kimondja, és kérem, erre figyeljünk oda, hogy csak az állam nem vállalhatja át a törlesztést - ezt Bajnai Gordon mondja. Mindeközben a csekkek összegei természetesen nem csökkentek, hanem fokozatosan növekedtek. Ilyen körülmények között kellett ebben a nyolc évben a fiataljainknak és nekünk is úgymond fészekrakáson gondolkodni, ilyen körülmények között kellett felvenni a hitelt. A Fidesz-KDNP a kormányváltás után tulajdonképpen azonnal napirendre tűzte ennek a kérdésnek a megoldását, megoldási lehetőségeit. Mik voltak az első lépések?

Az első lépés az volt, hogy azonnal megpróbáltuk megszüntetni a devizahitelezést a már korábban elmondott feltételrendszer szerint. Létrehoztuk a nemzeti eszközkezelő intézményét, majd pedig a nyolcpontos, devizahiteleseket mentő csomag létrehozását alakítottuk ki. A nyolcpontos csomagból, amit az államtitkár úr is elmondott és felsorolt, néhányat én is kiemelnék. Ilyen volt, hogy a hitelt biztosító intézmény egyoldalúan nem módosíthatott szerződést kedvezőtlenül a hitelt vállalóra; az önkényes kamatemelésnek a tiltása történt meg; a középárfolyamon történő számítás, amit vagy a Nemzeti Bank középárfolyamán, vagy az illető bank - ha számított ilyet - középárfolyamán kellett az átváltáskor számolni; ötévente egy ingyenes előtörlesztési lehetőség is biztosítható. Fizetésképtelenség esetén nem kérhető bankkamat vagy erre vonatkoztatott extra díj. Az ingatlannak az aktuális értékénél nem kérhet többet a bank. Lehetőséget nyitnánk a futamidő meghosszabbítására öt évvel, kérés nélkül is. A Bankszövetség természetesen ezt is itt-ott kifogásolta, sőt szakértők azt is felvetették, hogy ennek a hét pontnak a parlamentben történő elfogadása alkotmányos aggályokat is magunk elé vetít.

Mindezeket a pontokat, amelyeket felsoroltam, a parlament nagy többséggel szavazta meg, a szocialista frakció kivételével gyakorlatilag teljes egyetértés volt a kérdéskörben; 287 fő szavazta meg: a Fidesz, a KDNP, a Jobbik, az LMP és egy független képviselő. Most igen sürgős és hatékony beavatkozásra van szükség, az általam talált adatok szerint ez körülbelül 117 ezer devizahitelest érint, ez 2010. év végi adat, 90 napot meghaladó adósokról van szó, akik már 90 napja nem tudtak fizetni.

A nemzeti eszközkezelővel kapcsolatban mindenképpen egy pillanatra ki kell térni: ennek az intézménynek a működtetésével, tulajdonképpen azt tudjuk mondani, hogy adósok vagyunk, hiszen a szándék elhangzott, de maga a működtetés még várat magára.

Többféle megoldási lehetőség is elhangzott itt a mai napon, én egy lehetőséget tárnék fel, ami talán néhányak számára ismerős lehet, és ami tulajdonképpen egy három pillérből álló segítési lehetőséget vázol a hitelesek számára.

Az első lépés az lenne, hogy a bankok, bővítve a portfóliójukat, olyan új átstrukturálását végeznék el a hiteleknek, amely szélesebb palettát kínálna a még éppen fizetőképes hitelesek számára - ez is egy lehetőség lenne. Ha ezzel nem tud élni az adott eladósodott magyar polgár, akkor állami garanciáért folyamodhat a bank az új átstrukturálás költségeinek fedezéséért, a kormány garanciadíjból fedezhetné ezt. Ha ez sem sikerül, és ez várható, a helyi önkormányzat vagy a nemzeti eszközkezelő szerezné meg az ingatlan tulajdonát, és adná bérbe az adósnak újra, hogy ne maradjon végérvényesen fedél nélkül. Az utóbbi két pillér működtetése természetesen a nemzeti eszközkezelő feladata lenne.

Ez, amiről szót ejtettem, az összes adósnak körülbelül egyharmadát segítené. Ezek az alacsony jövedelműek és a 12 hónapnál már hosszabb ideje törlesztők, akik jelenleg már nem tudják törleszteni a hitelüket. Valószínű, hogy gyorsan kerülnének a családok a harmadik pillérbe, így nyilván azt kellene erősíteni elsősorban, várhatólag az eszközkezelőnek így jelentős mértékben megnő a szerepvállalása. A kormánynak ezért 2011-12-ben körülbelül 10-10 milliárd forintos nagyságrenddel kellene hozzájárulnia ehhez a rendszerhez, majd pedig az ezt követő két évben egy 120-130 milliárd forintos hozzájárulással tudná kezelni a hitelesek ügyét. Ez is lehet egy megoldás, természetesen több más lehetőség is adódhat. Én óriási elvárásokkal vagyok ilyen szempontból a mai napot kezdeményezőkkel szemben, hiszen nagyon remélem, hogy olyan megoldási javaslatokat fognak itt pluszban hozzátenni ahhoz, amit az államtitkár úrtól hallottunk, vagy amit a Fidesz vezérszónoka elmondott, vagy amit már eddig akár a szocialistáktól is hallottunk, amelyek segíteni fogják a kormányt abban, hogy dönteni tudjon a megsegítés módjáról.

Kitérnék még egy dologra, a KDNP-nek az előző ciklusban tett javaslatára, amely elutasításra került, ez még a Gyurcsány-kormány idején történt, ez pedig a családi csődvédelem intézményének a bevezetése. Erre nagyon sok anyagot tudok biztosítani a képviselőtársaimnak, hogy milyen konferenciák voltak ezzel kapcsolatban, meddig jutott tulajdonképpen ennek a csődvédelemnek a kidolgozása, és sajnálattal azt kell mondani, hogy a parlamentben már nem is kerülhetett napirendre sem, hiszen elutasították a kormánypárti képviselők. Természetesen, ha lehetőségünk van rá, akkor ezt a fajta csődvédelmet fel fogjuk éleszteni, és megpróbáljuk valamilyen olyan működő formában bevezetni, amellyel mód és lehetőség lesz segíteni a rászoruló embereken. Hozzá kell tennem, hogy a külföldi tapasztalatok alapján ez nem egy egy-két hónapos feladat, hanem azt lehet mondani nyugodtan, hogy több év feladatának is lehet tekinteni.

Itt többektől elhangzott, hogy ezek a lehetőségek, amelyeket felsoroltunk a rászorulók részére, csak úgy jöhetnek létre, ha a bank is vállalja a megfelelő kockázatot, természetesen a kormány is vállalja, de mindenképpen az eladósodott hitelfelvevőnek is fizetnie kell, vagy módot kell teremtenie arra, hogy fizetni tudja, vagy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy fizethesse a hiteleinek egy részét. Ha csak arra gondolunk, hogy milyen példát mutatnánk azzal, ha most helytállnánk a hitelesek helyett, akkor mindenki azt gondolná az országban, hogy lehet felvenni hitelt szinte átgondolatlanul, bármilyen mennyiségben, és aztán, ha elegen vagyunk, jó sok embert érint ez a problémakör, akkor majd az állam beavatkozik. Tulajdonképpen azért ezzel "az állam beavatkozik" kategóriával kapcsolatban eggyel tisztában kell lennünk: mi avatkozunk be, nem a parlament, hanem azok az emberek is, akik abszolút nem tehetnek arról, hogy mások eladósodnak, az ő pénzükből történik ezeknek a hiteleknek a kiegyenlítése.

Nem szeretném megismételni tulajdonképpen azokat, amiket korábban elmondtak; egypár esetben mindenképpen rászorultam. Örömmel hallottam államtitkár úr hosszú távú elképzeléseit a helyzet megoldására. Bízok és hiszek is abban, hogy ez meg fog valósulni, természetesen azzal a kéréssel, hogy most sürgősen is tegyük meg, amit meg kell tennünk. Ebben a Kereszténydemokrata Néppárt frakciója rendelkezésére áll, és segíti, amennyire tudja. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Lakáshitelesek válságban: megoldások rövid és hosszútávon (kétperces)

2011. április 27

SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Hogy mit csinálunk? Röviden azt lehet rá mondani, hogy gúzsba kötve táncolunk. Ha ugyanis jól emlékszem, az elmúlt időszakban, az elmúlt 8 éves kormányzás alatt ez az ország el lett adósítva, ezeket a pénzeket a bankoktól kaptuk. Egyelőre úgy néz ki a helyzet, hogy ma Magyarországnak kell keresni a hiteleket, és nem Magyarországot keresik föl hitelekkel, hogy vegyék föl a különböző hiteleket, legalábbis a jó feltételű hiteleket nem nagyon ajánlgatják nekünk. Minősítgetnek különböző minősítő intézetek rosszabbnál rosszabb helyzetbe. Ezekkel a bankokkal kellene most nekünk megegyezni, akik felé úgymond ebből azt szűröm le, hogy kiszolgáltatott helyzetben vagyunk, tehát nem úgy egyezkedünk, mint két egyenrangú partner, hanem úgy egyezkedünk, hogy igenis figyelembe kell venni, hogy a bankok mit akarnak - ez lenne az egyik.

A másik pedig, hogy amikor ezt a vitát lefolytatjuk, még egy nagyon fontos dologra oda kell figyelni. Arra, hogy itt 9 millió 900 ezer másik ember pénzéről is beszélünk. Azt mondjuk, hogy 117 ezer körülre tehető azok száma, akiket érint ez a lakáshitel-kérdéskör. Ha családban számoljuk, akkor is maximum 400 ezer emberről lehet szó. Akivel pedig ki akarjuk fizettetni kvázi ezt a csődöt, az tulajdonképpen a visszamaradó 9 millió 600 ezer ember. Tehát az ő fejükkel is gondolkodnunk kell. Arra is gondolni kell, hogy nekik is megvan a maguk véleménye erről az egész bankcsődről, és igenis le fogják vonni a konzekvenciát majd arról, hogy hogyan tudta a kormány ezt kezelni.

Köszönöm a szót.


Az agrárpiaci rendtartásról
2010. november 23. kedd, 18:10
SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenki által ismeretes, hogy ebben az évben az időjárás és egyéb tényezők hatására sokfelé nagymértékű és sokféle kár érte hazánkat, beleértve a mezőgazdaságot is. Csak néhányat kiemelve: túlzott mennyiségű csapadék, vihar, aszály, árvíz, belvíz, és sorolhatnánk az időjárás viszontagságainak köszönhetően kialakult helyzetet. A mezőgazdasági termelőket mintegy 100 milliárd forintos kár érte; ilyen nagyságrendben ez hatalmas mértékű. A felsoroltakból is kitűnik, hogy olyan problémáról, csapásokról van szó, amit nem, vagy csak részben tud az ember kivédeni, úgynevezett vis maior.

E rövid bevezető után előterjesztő képviselőtársaim nevében is tájékoztatom a tisztelt képviselőtársaimat, hogy az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény módosításának javaslatát kezdeményezzük. Ezt az tette szükségessé, hogy a különböző természeti katasztrófák miatt ellehetetlenülő termelőkkel szemben a kereskedő cégek fedezeti vásárlással élnek, ezzel jelentős mértékben ellehetetlenítve tevékenységüket, olyan gazdasági helyzetbe, éppen csődhelyzetbe sodornak nagyon sok termelőt, ami már társadalmi szinten is kezelhetetlen. Ebben a tevékenységben az államnak és ezen belül is az Országgyűlésnek meghatározó szerepe van. Az alkotmány értelmében az Országgyűlés rendelkezik azzal a közjogi felhatalmazással, hogy meghatározza, mely magatartásformákat tart társadalmilag elítélendőnek, illetve hogy képviselje az általános társadalmi felfogást. A mi kezdeményezésünk szerint tehát semmis az a szerződés, semmisnek kell tekinteni azt a szerződést, amely a jó erkölcs, az üzleti tisztesség, az üzleti etika ellen szól. Tehát egyértelműen fogalmazva, a mezőgazdasági termelőket a gazdasági és a piaci körülmények számos esetben jobb meggyőződésük ellenére is olyan terményértékesítésről szóló szerződések aláírására kényszerítették, amelyeknek egyes rendelkezései tárgyilagos mérlegelés szerint is jó erkölcsbe ütközőnek és így semmisnek minősülnének egy per esetén. E szerződésekben ugyanis fedezeti vásárlásokra köteleznék a termelőket, olyan esetben is, amikor a szerződött terménymennyiség vagy annak egy része a termelőnek fel nem róható okból nem termett meg. Pontosan ezért az a célunk, hogy az a termelő, aki nem volt képes megtermelni a fenti okok miatt az általa szerződött, lekötött termésmennyiséget, ennek pótlása alól mentesüljön részben vagy teljes mértékben.

Még egy dolgot szeretnék kiemelni. Ennek az előterjesztésnek szándékunk szerint nincs visszamenőleges hatálya. Ha valakivel szemben a törvény kihirdetését megelőzően fedezeti vásárlással éltek, akkor az megtörtént, tehát nem lehet élni visszamenőleges hatállyal a törvénymódosítással; ezt így lehet a jogbiztonság elveit fenntartva megvalósítani. Nagyon fontos, hogy minden olyan lépést megtegyünk, amely adott keretek között elősegíti azt, hogy a jelenlegi szerződéses mezőgazdasági kereskedelmi piacon, piaci viszonyok között valamiféleképpen rendezze, vagy rendezettebb legyen, ahogy említettük, a kockázatok jobban megoszoljanak, szét lehessen oszlatni, tulajdonképpen hatványozottabban tudjon hozzájárulni a negatív jövedelemmegoszláshoz. Mindenképpen az ilyen típusú megoldások lesznek azok, amelyek, ha apránként is, de pozitív lépéseket tudnak majd teremteni az ágazat jövője szempontjából.

Ezúton kérem a tisztelt Házat, hogy a fenti indokok alapján javaslataikkal és szavazataikkal támogassák az agrárpiaci rendtartásról szóló törvénymódosítást, a T/1616. számú képviselői önálló indítványt. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Az Alaptörvényről

2011. március 24. csütörtök, Parlament 11:19
SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! Engedjék meg, hogy az alaptörvény megvitatása kapcsán néhány személyes érzést is megemlítsek. Különleges helyzetben vagyok, amikor részt vehetek a törvénytervezet megalkotásában; elsősorban azért, mert családi múltamból adódóan mint harmadik generációs képviselő vagyok jelen a magyar parlamentben. Nagyapám 1931-tól 1939-ig, édesapám 1998-tól 2002-ig, az első Orbán-kormány alatt képviselte a magyarokat a haza Házában. Nagyszülő, édesapa sok nagy dologban vehetett részt ezek között a falak között, de a legnagyobb megtiszteltetés nekem jutott: 40 év diktatúra, 20 év rendszerváltási törekvés után az 1949-es kommunista alkotmány helyett új alaptörvény előterjesztésének, megvitatásának és remélem, megszavazásának is részese lehetek.

Személyemmel még egy érdekesség van összefüggésben, ez pedig a mezőgazdasághoz, a magyar földhöz való kötődés generációkon át. Szintén nagyapámat, Kenyeres Jánost mint kisbirtokost, neves állattenyésztőt és édesapámat, dr. Sáringer Gyula akadémikust, a mezőgazdasági tudományok doktorát idézhetem ide azzal, hogy magam is agrármérnök és növényvédő is vagyok. Nem hiszem el, hogy számukra – hozzám hasonlóan – nem a földkérdés lenne a legfontosabb az alaptörvény cikkelyei között. Természetesen nézetemet alapvetően meghatározza az a szemlélet, amelynek középpontjában a föld, a víz, az ész, a barna-, a kék- és a szürkeállomány mint a nemzet legnagyobb értéke van. Ezt tekintem az emberi élet védelme után a legfontosabb kérdésnek.

Engedjék meg, hogy erről külön is említést tegyek, hiszen keresztény emberként a legfőbb értéknek kell tekintenem az emberi életet. Sokan sokféle módon igyekeznek meghatározni, mikor kezdődik egy emberi élet, mikortól tekinthetjük teljes értékű embernek. Én nem értek a tudományos megközelítéshez, de egyet tudok: a fogantatás pillanatától a magzat minden tulajdonsággal, információval bír, ami később, idővel kiteljesedik, tehát azt meg kell védeni, hiszen teljes és egész ember, róla, jövőjéről, életéről mások nem dönthetnek. Kérdésemre az alaptörvény is választ ad, idézem: “Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz. A magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.” Ez számomra nagyon fontos deklaráció.

Tisztelt Képviselőtársaim! Mint háromgyermekes családapa rengeteg élményben van részem a gyermekeimmel kapcsolatban. Egy ilyet az alaptörvény otthoni elemzése során tapasztalhattam: amikor feleségemnek meséltem, hogy milyen sarkalatos pontok mellett halad az alaptörvény tervezése, kisebbik fiam egy kérdést tett fel, ami jelesül úgy hangzott, hogy minek azt beírni, hogy a házasság egy férfi és egy nő kapcsolata. Elakadt a szavunk, de ugye érzik önök is a kérdésben rejlő őszinteséget és normalitást. És amiért le kell még írni is? Az valami nem természetes indíttatásból fakad, de mégis szükséges. Az alaptörvény ezt is tisztázza megnyugtatóan.

Tisztelt Képviselőtársaim! Elérkeztem a számomra legfontosabb ponthoz, amit az O. cikkelyből idézek: “Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet.” A természeti erőforrások, különösen a termőföld és az ivóvízkészlet, valamint a biológiai sokféleség és kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.

Mit is mond nekem az, hogy “Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet”? Egyik feladat a közvetlen hatás, a nemzethatárokon belül történő környezetvédelem, amelyhez kapcsolódik a második feladat, a közvetett hatás, amely kisugároz a Kárpád-medencére, Európába, illetve reménykedünk, hogy az egész világra. A felelősség óriási, de a cikkely ezt is egyértelműen rendezi.

Természeti erőforrásaink megőrzése mellett a föld is szerepel kiemelkedően védendő értékeink között. Hogy mennyire tartjuk ezt fontosnak, azt semmi sem mutatja jobban, mint a kormányalakítást követően szinte azonnal megalakított Nemzeti Földalap. Ennek az intézménynek fő feladata a termőföldek cseréje, vásárlása, bérbeadása, a vidéken gazdálkodó és gazdálkodni akaró magyar emberek földalappal való ellátása.

Összességében azonban nem lehetünk elégedettek, hiszen az előző időszak furcsaságai miatt nem is tudjuk, milyen tulajdonosi szerkezetben van a föld, illetve annak művelése. Erre a kérdésre a sarkalatos törvények kidolgozásánál nagy figyelemmel kell lenni úgy, hogy figyelembe vesszük az európai uniós szabályozást, azt tiszteletben tartjuk úgy, mint számos európai ország, mégis a hazai, a magyar tulajdonosnak legyen elsődleges joga a föld tulajdonlásához, bérléséhez, műveléséhez, hiszen ez alapozza meg a vidéki életet, az ott élő emberek boldogulását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magam és a Kereszténydemokrata Néppárt nevében egészében és az általam is kiemelt részletek vonatkozásában javaslom a törvényt elfogadásra. Isten, áldd meg a magyart!

Köszönöm, figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

 
 

2010. június 14.

Hogyan kívánja a Kormány a terhek csökkentésével a folytonosságot és a megújítást erősíteni a családi gazdaságokban?

SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Köszönöm a szót, elnök úr.

Tisztelt Ház! Tisztelt Miniszter Úr! Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy az európai agrár- és vidékpolitika alapját az egyéni családi gazdaságok adják. Ezek megerősítése, a generációk közötti kapcsolat, a gazdálkodás folytonossága és annak időről időre történő megújítása tehát olyan fontos kérdés, amelyet különböző közösségi eszközökkel, támogatási formákkal segíti az Európai Unió. Ezek közül két, a 2007-es és 2013-as tervidőszakra vonatkozó 1698/2005/EK számú európai vidékfejlesztési rendelet által a tagországok számára felkínált és így az Új Magyarország vidékfejlesztési programban is szereplő igen fontos támogatási jogcím a gazdaságátadási támogatás és a fiatal gazdák induló támogatása.

A két, egymással szorosan összefüggő támogatási forma lényege az, hogyha a gazda elér egy adott, általában ötvenöt éves életkort, és termelőtevékenységét befejezve gazdaságát átadja egy közvetlen családtagjának - például a fiának, lányának, menyének és a többi -, aki átvevőként vállalja, hogy legalább öt évig folytatja a gazdálkodást, és tíz éven belül nem idegeníti el a gazdaságot, az erről szóló megállapodás alapján az idős gazdát életjáradék-szerű rendszeres kifizetés illeti meg, a fiatal gazda pedig jogosulttá válik egy beruházástípusú, egyszeri, vissza nem térítendő, szabad felhasználású fejlesztési támogatásra, amellyel megújíthatja, saját elképzelései szerint alakíthatja, illetve bővítheti birtokát.

Ez a két eszköz tehát közpénzekből nyújtott támogatásokkal jelentősen segíti a családi gazdálkodás folytonosságának fenntartását, a generációváltást és a gazdálkodás generációnkénti megújítását. Az ehhez fűződő közérdeket az is kifejezi, hogy az ilyen családon belüli gazdálkodás egésze illetékmentes, szemben a még egyéb típusú ajándékozással vagy eladás után történő birtokelidegenítéssel.

Tisztelt Miniszter Úr! Kérdezem öntől: meg kívánja-e változtatni a kormány az ettől a megoldástól némiképp eltérő hazai gyakorlatot? Kaphatunk-e részletesebb tájékoztatást arról, hogy mit kíván, és hogyan kívánja módosítani az ehhez kapcsolódó szabályozási környezetet annak érdekében, hogy a magyar gazdák helyzete e területen is javuljon?

Várom megtisztelő válaszát. (Taps a kormánypártok soraiban.)

VÁLASZ:

DR. FAZEKAS SÁNDOR vidékfejlesztési miniszter: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szeretném egyértelművé tenni, hogy a kormány és a vidékfejlesztési tárca minden eszközzel segíteni kívánja a hazai egyéni és családi gazdálkodás megerősödését.

A családon belüli gazdaságátadás jól működő európai modellje évek óta rendelkezésre áll. A mai magyar rendszer ettől eltér, megítélésünk szerint indokolatlanul. A gazdaságátadás illetékmentessége ma nem a birtok egészére, hanem csak a termőföldre vonatkozik, ezt kiterjesztjük valamennyi átadásra kerülő ingó és ingatlan vagyonelemre.

A nemzeti együttműködés szellemében megfogalmazódó új gazdaság- és társadalompolitikai koncepció szerint az ilyen, családon belüli tranzakciókban semmi keresnivalója sincs az államnak. Segíteni kell a családokat abban, hogy a generációváltás zökkenőmentesen végbemenjen, és ezzel a családi gazdaság stabilitása, a gazdálkodás folytonossága fenntartható legyen.

A társadalom alapegysége a család, amely egyúttal a gazdaság meghatározó alapeleme is. Stabilitása biztosítja a társadalom egészének egyensúlyát. Az államnak tehát a családi erőfeszítésekre nem illetéket kell kivetnie, hanem éppen ellenkezőleg, a váltást támogatásokkal is segítenie kell.

Ha Nyugaton járva családi gazdálkodást tanulmányozunk, megnézünk tanyákat, az ott élő embereket, akkor láthatjuk azt, hogy már 200-300 éve ugyanabban az épületben élnek, ott gazdálkodnak, és ha megkérdezzük azt, hogy miért tudták ezt megőrizni, akkor mindig az a válasz, hogy nekik ez egy fontos dolog volt, de fontos a helyi közösségnek és az államnak is, hogy a vidéket belakják, hogy ott gazdálkodjanak. Az állam mindig segítette ezeket az erőfeszítéseket, hogy a generációváltás megtörténjen, hogy a gazdálkodás folyamatossága megmaradjon. Ehhez képest elfogadhatatlan, hogy miközben az Európai Közösség segíti a családon belüli gazdaságátadást és a fiatal gazdákat, azonközben jelenleg a magyar állam illetéket vet ki, és azonnal el is veszi a közösség által e célra nyújtott támogatásokat.

Az előző kormányzati ciklusban többször és több formában ellenzéki szerepkörből kísérletet tettünk arra, hogy ezen a helyzeten változtassunk. Módosító indítványokat nyújtottunk be az illetéktörvény rendelkezéseinek megváltoztatására. Ezen erőfeszítéseink nem jártak eredménnyel, hiszen amint azt az előző kormányzat szinte minden lépése igazolta, a szocialista-szabad demokrata koalíciónak nem állt érdekében az európai agrármodell és ezen belül a családi gazdálkodás megerősítése.

Az új kormányzás e tekintetben is gyökeres változást hoz magával. Ennek jegyében tehát minden lehetséges eszközzel segíteni kívánjuk a családi gazdaságok megerősödését, a generációváltás felgyorsítását és a gazdálkodás hosszú távú stabilizálását. A lehető legrövidebb időn belül módosítani fogjuk tehát az illetéktörvény idevonatkozó fejezeteit, és a családon belüli gazdaságátadást, valamint minden ehhez kötődő tranzakciót teljes egészében illetékmentessé fogunk tenni.

Köszönöm a figyelmet, és kérem válaszom szíves elfogadását. (Taps a Fidesz soraiban.)

VISZONTVÁLASZ:

SÁRINGER-KENYERES TAMÁS (KDNP): Tisztelt Miniszter Úr! Elfogadom a válaszát, és nagyon örülök neki, hogy a minisztérium teljes elkötelezettséggel a családi gazdálkodók oldalán áll, és ezeknek a törvényeknek a módosításával és segítésével kiszámíthatóvá teszi a gazdálkodásban a generációváltást, hosszú távon kialakulhatnak családi gazdálkodások.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiban.)